Ilyenkor télen mindig megszaporodnak nálunk a kosztosok. Jött már idegen macska az esti etetéshez, de járt már az udvarunkban rókakölyök is, akit valószínűleg ugyanúgy a macskaeledel (ami nálunk nyers hús) vonzott hozzánk. Nem zavarunk el senkit, ilyenkor nem engedjük ki a kutyákat, hogy nyugodtan tudjanak enni a vendégek.
A legnagyobb forgalmat a madarak adják. Négy évvel ezelőtt kezdtem el etetni őket, amikor kiköltöztünk ide. Nehéz összehasonlítani az élményt a fehérvári negyedik emelet erkélyével, ahol három veréb már csúcsforgalomnak számított. Biztos fontos az is, hogy külterületen vagyunk, szőlőültetvények, erdők, legelők vesznek körül bennünket, és az állataink miatt a madarak nyáron is a közelben maradnak. Nem tudom megszámolni őket, bár a szotyifogyásból ki lehetne kalkulálni egy hozzávetőleges létszámot. Hat félliteres etetőm van, és ha nem lennék itthon a bébivel, akkor valószínűleg már kitaláltam volna valami hatékonyabb megoldást, mert nem egyszer előfordul, hogy egy nap ötször kell őket feltöltenem. Az 15 liter szotyi, ami a nap végére elfogy. Ha nincs hó és ragyog a nap, akkor 6-8 literrel kell számolnom. De most mindent hó borít.
Este még utoljára feltöltöm az etetőket, hogy reggel már ott legyen nekik a kaja. Nem sokkal pirkadat után jelenik meg az első jelentkező, és kb. 10 perc leforgása alatt felhővé nő a madárraj és birtokba veszik a meggyfákat az etetőkkel együtt. Sok bokor, fa, – köztük örökzöldek vannak az etetőhely körül, ahol könnyen el tudnak bújni és manőverezni, ha egy-egy karvaly betévedne. Bár mostanában nem láttam.
Eddig nem igazán foglalkoztam vele, hogy milyen madarak járnak hozzánk, egyet-kettőt felismertem, de az idén készítettem néhány fotót és megszondáztam az ismerőseimet, hogy mindegyiket be tudjam azonosítani. Így aztán kiderült, hogy jön hozzánk széncinege, kékcinege, őszapó, fenyőpinty, zöldike, meggyvágó, veréb, feketerigó, és néha látok balkáni gerléket, de szajkók is benéztek már. A diófákon pedig folyamatosan ott randalírozik a fakopács, szóval nem panaszkodhatunk a biodiverzitás miatt. Jelenleg március elseje van, és az őszi négy és fél hordónyi szotyiból (120 literes hordóink vannak) fél hordó maradt. Egyszer már pótolni kellett a készletet, lehet, hogy ezzel sem húzzuk ki a jó időkig, de szerencsére van egy jó forrásunk. A látvány és a folyamatos csivitelés mindent megér.
|
|
|
|
 |
|
 |
 |
 |
|
