Rólunk

Mottónk: Az ember nem eszi meg a személyes ismerőseit.

Sok helyen jártunk már a világban, távoli, különleges tájakon. De már egymástól függetlenül is tudtuk, hogy az úti cél valahol itthon van. Valahol, ahová nem ér el a zaj és a mesterséges fény. Valahol, ahol egy természeti közösség tagjaiként együtt élünk, együtt lélegzünk a többi fajjal. Tanyánkon őzek és nyulak legelésznek, hollók, ölyvek, és más gyönyörű ragadozó madarak keringenek. Télen, naponta több száz madár érkezik etetőinkhez, fácánok landolnak a domboldalon, varjak csipegetik fel a lehullott magvakat a kecskék karámjában.
A természet szeretete és tisztelete minden egyes döntésünket befolyásolja. A ház, amelyben élünk, szalmából, vályogból, kőből és akácrönkökből épült, csupa helyi alapanyag felhasználásával. Háztartásunkban a legapróbb részletekig figyelünk a környezetvédelemre és az állatjóléti szempontokra. Tanya ide vagy oda, kutyáink ugyanúgy velünk élnek a házban, kanapén alszanak és részesei a család vérkeringésének. Lovaink egész nap szabadon, több hektáron nyargalászhatnak. Az állataink a barátaink, a húshasznosítás akár saját céllal, akár eladással kizárt. Így van már ivartalanított bakkecskénk, aki fűnyíróként és házi kedvencként funkcionál, és ezt biztonsággal teheti, amíg él.
Amióta itt élünk, soha nem unatkozunk. Egy tanyán mindig van mit tenni, a fotelben hátradőlős, “most mindennel készen vagyunk” érzést el kellett engednünk, amikor kiköltöztünk. A tökéletességre való törekvés helyett a fajtamentésnek szorítottunk helyet az életünkben, ami némi szervezésben és rászoruló kutyák ideiglenes befogadásában nyilvánul meg. Pointerek jönnek-mennek nálunk, általában betegen, soványan érkeznek, majd gyógyultan, jól tápláltan és jól szocializáltan távoznak a gondosan kiválasztott végleges gazdihoz. Nehéz őket elengedni, de tudjuk, hogy minden egyes távozó kutya új helyet nyit a következő rászorulónak. Ez persze így nagyon hangzatos, de ha őszinték akarunk lenni, akkor be kell vallanunk, hogy a 13 állatunk közül ötnél ideiglenes gazdiként kezdtük – aztán valahogy mégis itt maradtak velünk. Szóval nem vizsgáztunk túl jól ebben a szerepkörben, mentségünkre legyen szólva, hogy néhány kutyát azért már tovább tudtunk engedni, és igyekszünk fejlődni ezen a téren is.
Emiatt, vagy nem emiatt, kicsit magunk is mint egy falka élünk, ahol keverednek, de alapvetően jól működnek a különböző fajok szabályai . A tagokat az egyszerűség kedvéért bontjuk kettő- és négylábúakra.

Kétlábúak

Négylábúak

Akik elhagytak minket